Jearaldagat ja vástádusat

Dáppe leat dábálaš jearaldagat maid mii oažžut.

Fertego mus leahkit Covidduođaštus jus háliidan mátkkoštit?

Ii, Covidduođaštus ii gáibiduvvo go mátkkoštat EU:as. Digitála boahkuhanduođaštusa ulbmil lea álkidahttit reaissuid eará riikkaide. Ruoŧas gohčodit dán digitála boahkuhanduođaštusa, Covidduođaštus,

Álbmotdearvvašvuođaeiseválddi websiiddus leat dieđut dutnje gii galggat mátkkoštit.

Muhtin riikkat gáibidit duođaštusa das ahte dus ii leat covid-19 ovdal go beasát sisa riikii. Eará riikkat gáibidit duođaštusa nu ahte riikka álbmotborgárat eai dárbbaš erremii go bohtet ruoktot fas. Sierra riikkat gáibidit sierra lágan duođaštusaid ja dan dihte berret ohcat dieđuid makkár gáibádusat dan riikkas leat gosa don galggat.

Oza vuosttažin dieđuid olgoriikareaissuid birra olgoriikkadepartemeanttas. Ambassáda websiiddus Sweden Abroad lea diehtu eará riikkaid njuolggadusaid birra. Olgoriikkadepartemeantta applikašuvdna resklar álkidahttá čuovvut makkár gáibádusat du mátkebáikkis leat.

 

Goas lea vejolaš oažžut Covidduođaštusa?

E-dearvvašvuođaeiseválddi jurdda lea rahpat e – bálvalusa Covidduođaštus suoidnemánu 1 b.   

 

Got oažžu Covidduođaštusa?

E-bálvalus Covidduođaštus lea E- dearvvašvuođaeiseválddi ovddasvástádus ja sii maid almmuhit boahkuhanduođaštusa.

Dieđihit boahkuhemiid Álbmotdearvvašvuođa Našuvnnalaš boahkuhanregisterii (NVR) lea regiovnnaid ovddasvástádus. Go diŋgot boahkuhanduođaštusa e – bálvalusas Covidduođaštus de dáhtut NVR:as váldosa, ja dat lea Covidduođaštusa vuođđu.

Covidduođaštus sáddejuvvo automáhtalaččat du digitála poastaboksii. Jus dus ii leat digitála poastaboksa de sáhtát ohcat dás. Covidduođaštusa lea maid vejolaš viežžat, vurket ja čálihit.

 

Mii gullo Covidduođaštussii? Leago vejolaš oažžut iskosduođaštusa ja dearvvašnuvvanduođaštusa e- bálvalusas?

E- bálvalusa Covidduođaštusa vuosttaš veršuvdnii gullo beare duođaštus ahte leat ožžon boahkuid Covid-19 vuostá.

Bargu lea jođus ahte duođaštussii galgá maid gullot sihke duođaštus ahte dus lea negatiiva Covid-19 iskkus ja duođaštus ahte leat dearvvašnuvvan maŋŋel Covid-19. Nu lea maid jurdda boahttevaš EU- njuolggadusas. Dearvvašnuvvan mearkkaša:  Jus dearvvašvuođabargi lea logi beaivvi áigi váldán dus Covid-19 iskosa ja dat leai positiiva de leat logi beaivvi maŋŋel dearvvašnuvvan.

 

Gos mun vuosehan mu Covidduođaštusa?

Covidduođaštusa galgá earet eará vuosehit rájis go identiteahta dárkkistuvvo. Du Covidduođaštus galgá leahkit olámuttus olles reaissus.

Muitte dárkkistit makkár gáibádusat dan riikkas leat gosa don galggat mátkkoštit. Viečča Olgoriikkadepartemeantta applikašuvnna Resklar oažžun dihte áigeguovdilis dieđuid du reaissu, mátkebáikki, birra. Ambassádain maid lea áigeguovdilis dieđut reaissu birra dáppe Sweden Abroad.

 

Maid mun dárbbašan oažžun dihte mu Covidduođaštusa?

Suoidnemánu 1 b rájis de lea boahkuhanduođaštus Covid-19 vuostá e- bálvalusas Covidduođaštus. Jus galggat oažžut ovtta digitála Covidduođaštusa de fertet ožžon boahkuid Covid-19 vuostá. Don dárbbašat ruoŧŧelaš e- legitimašuvnna go logget sisa e- bálvalussii.

Jus dus ii leat e- legitimašuvdna, de lea vejolaš  ohcat e- legitimašuvnna | Elegitimašuvdna

Lea maid vejolaš dáhtut Covidduođaštusa suoidnemánu 1 b rájis vaikko dus ii leat dohkálaš e- legitimašuvdna. Muhto dus ferte leahkit ruoŧŧelaš persovdnanummar ja dieđusge don fertet maid ožžon boahkuid.

Suoidnemánu 1 b rájis sáhtát ohcat E- dearvvašvuođaeiseválddis. Dalle lea E-dearvvašvuođašeiseválddi websiiddus okta skovvi mieđáhussii. Das maŋŋá boahtá Covidduođaštus bábirhámis poastta mielde du čujuhussii, mii lea álbmotborgárregistaris. (Ii leat vejolaš ohcat dahje oažžut du Covidduođaštusa ovdagihtii dan geažil go EU njuolggadus álgá doaibmat suoidnemánu 1 b rájis.)

E-dearvvašvuođaeiseváldi bargá dan ovddas ahte Covidduođaštussii galgá maid gullot sihke duođaštus ahte dus lea negatiiva covid-19 iskkus ja maid duođaštus ahte leat dearvvašnuvvan.

 

Mus ii leat e- legitimašuvdna. Maid mun de dagan?

Dáppe gávnnat dieđu got don dagat: Viečča e-legitimašuvnna | Elegitimation (e-legitimation.se)

Lea maid vejolaš dáhtut Covidduođaštusa suoidnemánu 1 b rájis vaikko dus ii leat dohkálaš e- legitimašuvdna. Muhto dus ferte leahkit ruoŧŧelaš persovdnanummar ja dieđusge don fertet maid ožžon boahkuid.

Suoidnemánu 1 b rájis sáhtát ohcat E- dearvvašvuođaeiseválddis. Dalle lea E-dearvvašvuođašeiseválddi websiiddus okta skovvi mieđáhussii. Das maŋŋá boahtá Covidduođaštus bábirhámis poastta mielde du čujuhussii, mii lea álbmotborgárregistaris.

(Ii leat vejolaš ohcat dahje oažžut du Covidduođaštusa ovdagihtii dan geažil go EU njuolggadus álgá doaibmat suoidnemánu 1 b rájis.)

 

Mun in máhte geavahit e- legitimašuvnna. Got mun de dagan?

Jus dus ii leat vejolašvuohta geavahit e- legitimašuvnna de lea vejolaš diŋgot boahkuhanduođaštusa E-dearvvašvuođaeiseválddis suoidnemánu 1 b rájis. Don fertet de čálihit, deavdit ja sáddet ovtta skovi eiseváldái. Das maŋŋá eiseváldi sádde boahkuhanduođaštusa du čujuhussii, mii lea álbmotborgárregistaris. Fuomáš diŋgo du boahkuhanduođaštusa áiggil. Ovdal du reaissu.

(Ii leat vejolaš ohcat dahje oažžut du Covidduođaštusa ovdagihtii dan geažil go EU njuolggadus álgá doaibmat suoidnemánu 1 b rájis.)

 

Fertego mus leahkit digitála poastaboksa oažžun dihte mu Covidduođaštusa?

Ii. Ii leat gáibádus ahte dus ferte leahkit digitála poastaboksa muhto dat vuohki lea njuovžil, sihkkar ja lea buorre vurkenbáiki. Lea maid vejolaš vurket ja čálihit du Covidduođaštusa dan digitála ovttadagas maid geavahat.  

 

Mákságo mu Covidduođaštus?

Ii, Covidduođaštus lea nuvttá.

 

Maŋŋel go lean ožžon boahkuid goas lea de vejolaš oažžut mu Covidduođaštusa?

Vuosttažin boahkuheapmi ferte dieđihuvvot Našuvnnalaš boahkuhanregisterii (NRV). Danin sáhttá váldit sullii čieža beaivvi maŋŋel boahkuheami ovdal go sáhtát oažžut du Covidduođaštusa. E- bálvalus Covidduođaštus rahpá suoidnemánu 1 b ja ii leat vejolaš diŋgot duođaštusa ovdagihtii dahje oažžut duođaštusa ovdal dan dáhtona. 

Fuomáš! Lea vejolaš oažžut du Covidduođaštusa ovdal go sáhttá geavahit dan duođaštusa reaissu oktavuođas, omd. beassat sisa ovtta riikii. Odne leat ovdamearka dihte riikkat mat gáibidit ahte ferte mannan 14 beaivvi maŋŋel nuppát boahkuhanmeari ovdal go duođaštus dohkkehuvvo. Don fertet dárkkistit njuolggadusaid dan riikkas gosa don mátkkoštat.

Oza áiggil dieđuid dan birra maid du mátkebáiki gáibida. Geahča olgoriikadepartemeantta applikašuvnna Resklar ja ambassádaid websiiddus Sweden Abroad.

 

Leago das mearkkašupmi maid boahkuid mun lean ožžon?

Buot boahkut covid-19 vuostá mat geavahuvvot Ruoŧas leat dohkkehuvvon Covidduođaštussii.

 

Jus mun lean ožžon guokte sierralágan boahkuid leago Covidduođaštus gustojeaddji?

Maŋŋel du boahkuheami de lea vejolaš oažžut Covidduođaštusa mas lea diehtu du boahkuhemiid birra (vaikko leat guokte sierralágan boahkut).

EU- njuolggadusa jelgii de visot, geat leat ožžon boahkuid covid-19 vuostá, ožžot boahkuhanduođaštusa, beroškeahttá makkár boahkuid leat ožžon. Riikat fertejit dohkkehit boahkuhanduođaštusaid daid boahkuide mat leat dohkkehuvvon EU:as.  

Muđuin juohke riika oažžu mearridit njuolggadusaid. Don fertet ieš ohcat dieđuid dan birra makkár njuolggadusat dan riikkas leat gosa leat mátkkošteame.  Viečča olgoriikkadepartemeantta applikašuvnna Resklar nu ahte oaččut áigeguovdilis dieđuid du mátkebáikki birra. Ambassádain maid leat áigeguovdilis dieđut reaissu birra Sweden Abroad.

 

Fertengo ožžon goappaš boahkuhanmeari ovdal go ozan Covidduođaštusa dahje leago doarvái ovtta boahkuhanmearis?

Du Covidduođaštusas oaidná sihke makkár boahkuid ja galle boahkuhanmeriid leat ožžon. Go leat ožžon vuosttaš boahkuhanmeari de sáhtát ohcat Covidduođaštusa.

Njuolggadusat mat gusket dan ášši jus dárbbašat ovtta dahje guokte boahkuhanmeari sáhttet leahkit iežáláganat sierra riikkas. Dat riika gosa don galggat mátkkoštit mearrida makkár gáibádusat doppe leat. Danin fertet áiggil váldit sealvái makkár njuolggadusat doppe leat. Geahča olgoriikadepartemeantta (UD) applikašuvnna Resklar ja ambassádaid websiiddu Sweden Abroad.

 

Leago doarvái go lea ožžon boahkuid dahje fertego maid váldit ovtta PCR- iskosa?

Sierra lágan njuolggadusat sierra riikkas. Dat riika gosa don mátkkoštat mearrida makkár njuolggadusat doppe leat. Danin fertet áiggil váldit sealvái makkár njuolggadusat doppe leat. Geahča olgoriikadepartemeantta applikašuvnna Resklar ja ambassádaid websiiddu Sweden Abroad.

 

Dárbbašago mu mánná Covidduođaštusa go galgá mátkkoštit?

Covidduođaštusa ulbmil lea álkidahttit reaissuid EU:as. Dálá dilis eai dárjjo boahkuid covid-19 vuostá mánáide ja danin boahkuhanduođaštus ii guoská mánáide.

Bargu lea jođus ahte duođaštus galgá maid siskkildit sihke duođaštus ahte dus lea negatiiva Covid-19 iskkus ja duođaštus ahte leat dearvvašnuvvan maŋŋel Covid-19.  Gaskaboddosaš EU-njuolggadus jelgii mánát maid galget sáhttit oažžut sihke boahkuhanduođaštusa ja daid boahttevaš duođaštusaid. Got dat galgá čađahuvvot Ruoŧas ii leat vel čielggas.

Fuomáš. Muitte álot váldit sealvái makkár njuolggadusat leat dan riikkas gosa don mátkkoštat. Olgoriikadepartemeanttas lea áigeguovdilis dieđut dan birra makkár njuolggadusat sierra riikkain leat.

 

Leago Covidduođaštus dohkálaš eará konteavsttas go reaissuin, omd. konsearttas, teáhterčájálmasas ja valáštallandoaluin?

Covidduođaštus lea hábmejuvvon internašuvnnalaš gáibádusaid jelgii ja ulbmil lea álkidahttit olgoriikkareaissuid. Dan galgá earet eará vuosehit go rájis dárkkistit identiteahtta.

Ráđđehus dieđihii miessemánu 27 b ahte sii gehččet jus lea vejolaš geavahit boahkuhanduođaštusa dahje sullasaš duođaštusa muhtin almmolaš čoahkkanemiin ja almmolaš dáhpáhusain rájálaš áigodagas.  Ráđđehus ovdanbuktá oaivilagaskkamuttu geassemánus.

 

Leago mu positiiva vuosteávnnasiskkus mielde Covidduođaštusas?

EU- njuolggadusa jelgii de vuosteávnnasiskkus ii leat dohkálaš oažžun dihte digitála covidduođaštusa ahte leat dearvvašnuvvan. Beare okta ovdalaš positiiva NAAT iskkus (PCR), maid dearvvašvuođabargi  dahje gelbbolaš iskosbargi (ii iskkus maid leat ieš váldán) leat dohkálaččat ja sáhttet geavahuvvot Covidduođaštusas.

Dearvvašnuvvanduođaštusa sáhttá almmuhit áramusat oktanuppelohkái beaivvi maŋŋel positiiva NAAT iskosa (PCR). Dohkkenáigi lea 180 beaivvi maŋŋel vuosttaš positiiva iskkusbohtosa.

 

Leago vejolaš oažžut Covidduođaštusa ovdal suoidnemánu 1 b?

E – dearvvašvuođaeiseváldi dárbbaša vuoigatvuođalaš vuođu hálddašit heaggadieđuid duođaštusas. Vuoigatvuođalaš vuođđu lea EU-njuolggadus ja ođđa ruoŧa njuolggadus mii álgá doaibmat dán jagi suoidnemánu 1 b. Ovdal go EU- njuolggadus álgá doaibmat de Ruoŧas ii leat dálá dilis našuvnnalaš dásis vuoigatvuođalaš vuođđu hálddašit heaggadieđuid duođaštusas.

 

Mun lean ožžon mu vuosttaš boahkuhanmeari eará riikkas ja galggan oažžut mu nuppi boahkuhanmeari Ruoŧas. Oaččungo dohkálaš Covidduođaštusa?

Jus oaččut nuppi boahkuhanmeari Ruoŧas de dearvvašvuođabargi dieđiha boahkuheami, boahkuhanmearri 2 (2/2), Našuvnnalaš boahkuhanregisterii.  De lea vejolaš oažžut duođaštusa dás www.covidbevis.se  ja duođaštusas oaidná ahte don leat ožžon goappaš boahkuid. Lea dehálaš ahte don vuosehat sutnje gii addá boahkuid Ruoŧas ahte lea du nuppát boahkuhanmearri nu ahte boahkuheapmi dieđihuvvo njuolga. Geahča bearrái ahte dus lea buorre dokumentašuvdna du vuosttaš boahkuhanmeari birra ja ahte dearvvašvuođabargi dahje eiseváldi lea almmuhan dan.

 

Leago vejolaš oažžut iežat Covidduođaštusa eará eurohpalaš riikkas go leat eará riikkas?  Leago vejolaš juohkit dieđuid sierra riikkaid vuogádagaid gaskkas?

Don oaččut viežžat duođaštusa dás www.covidbevis.se jus leat ožžon boahkuid Ruoŧas ja jus dus lea ruoŧa e- legitimašuvdna. Dieđuid boahkuheami ja iskosiid birra eai boađe sáddejuvvot riikkaid gaskkas. Jus leat ožžon boahkuid dahje váldán iskosa eará riikkas EU:as de fertet dutkat got don oaččut duođaštusa dan riikkas.

 

Sáhttetgo beare Ruoŧa álbmotborgárat oažžut Covidduođaštusa?

Jus galggat oažžut Covidduođaštusa Ruoŧas de don dárbbašat ruoŧŧelaš persovdnanummara, dohkálaš ruoŧŧelaš e- legitimašuvdna ja don fertet ožžon boahkuid Ruoŧas. 

E- Dearvvašvuođaeiseváldi bargá dan ovddas ahte olbmuin geas ii leat ruoŧŧelaš e- legitimašuvdna ja ruoŧŧelaš persovdnanummar galget oažžut duođaštusa ahte sii leat ožžon boahkuid Ruoŧas.

 

Leago vejolaš oažžut digitála Covidduođaštusa jus lean Ruoŧa álbmotborgár muhto orun olgoriikkas?

E-dearvvašvuođaeiseválddi bargu ii leat addit Covidduođaštusa boahkuhemiide mat leat čađahuvvon eará riikkas.

 

Jus leat ožžon boahkuid dahje váldán iskosa eará riikkas EU:as (ja Norggas, Islánddas, Schweizas ja Lichtensteinas) de fertet dutkat got oaččut duođaštusa dain riikkain.