Persovdnadieđuid meannudeapmi koronaduođaštussii
Koronaduođaštusa ulbmil lea álkidahttit mátkkošteami Eurohpás koronapandemiija áiggis. Koronaduođaštus lea hábmejuvvon seammá ládje olles EU:as, Norggas, Islánddas ja Liechtenstein. E- dearvvašvuođaeiseváldi čáliha koronaduođaštusa.
Koronaduođaštusain duođaštat ahte:
- don leat ožžon boahkuid (boahkuhanduođaštus) dahje
- du koronaiskkus lea negatiiva (iskkusduođaštus) dahje
- don leat dearvvašnuvvan (dearvvašnuvanaduođaštus)
Got dat sierra lágan duođaštusat doibmet?
Boahkuhanduođaštus go galggat mátkkoštit (boahkuhanduođaštus)
Logge sisa e- bálvalussii www.covidbevis.se go galggat viežžat du koronaduođaštusa, boahkuhanduođaštusa. Jus galgá leat vejolaš geavahit e- bálvalusa de don dárbbašat ruoŧa persovdnanummara, ruoŧa e – legitimašuvnna ja don fertet leahkit 16 dahje boarráset. Go don leat ohcan boahkuhanduođaštusa ja go don leat mieđihan ahte E- dearvvašvuođaeiseváldi oažžu viežžat dieđuid du boahkuheami birra de sii vižžet daid dieđuid Našuvnnalaš boahkuhanregistaris, Álbmotdearvvašvuođaeiseválddis.
Jus dus ii leat vejolašvuohta geavahit e- legitimašuvnna de don sáhtát ohcat koronaduođaštusa E- dearvvašvuođaeiseválddis dán skovi bokte blankett. Čálit skovi, deavdde dan, bija dan konvoluhttii ja sádde dan E- dearvvašvuođaeiseváldái.
E-hälsomyndigheten
Box 913
391 29 Kalmar
Eiseváldi sádde du koronaduođaštusa poastta mielde du čujuhussii, mii lea álbmotregistaris.
Boahkuhanduođaštus ruoŧŧelaččaide geat leat ožžon boahkuid goalmmát riikkas
1 b. guovvamánu 2022 rájis sáhttet ruoŧŧelaččat, geat leat ožžon boahkuid goalmmát riikkas (riikkat olggobealde EU/EES), oažžut boahkuhanduođaštusa. Stáhta bálvalusguovddáš (ruo Statens servicecenter) dárkkista dokumentašuvnna boahkuhemiid birra, maid leat ožžon goalmmát riikkas.
Olbmot geat dál ožžot vejolašvuođa oažžut ruoŧa boahkuhanduođaštusa leat:
- Sii, geat leat čálihuvvon Ruoŧas ja
- Sis, geas lea digitála poastaloađa
Sii fertejit ožžon boahkuid covid-19 vuostá. EU ferte dohkkehan daid boahkuid dahje boahkut mat leat Máilmmidearvvašvuođa organisašuvnna (WHO) listtus, gos leat heahtedohkkehuvvon boahkut.
Sii fertejit ožžon goalmmát riikkas maŋemus boahku ovtta ráiddus. Goalmmát riikkat leat riikkat olggobealde EU/EES ja maiddái riikkat gos ii leat leamašan vejolaš oažžut boahkuhanduođaštusa, vaikko riikkas lea EU digitála koronaduođaštus vuogádat.
Ovttaskas olmmoš ferte čájehit identiteahttabáhpiriid ja boahkuheami originálabáhpiriid ja dieđihit ahte dárbbaša boahkuhanduođaštusa.
Boahkuhanduođaštus olbmuide geat leat ožžon boahkuid registrerejuvvon liigenummara (ruo. reservnummer) vuollái
Jus dus ii leat persovdnanummar, ovttastahttinnummar (ruo. Samordningsnummer) dahje immuniteahttanummar ja jus du boahkuheapmi lea registrerejuvvon liigenummara vuollái, de don sáhtát oažžut boahkuhanduođaštusa. Váldde oktavuođa dearvvašvuođabálvalusain dan regiovnnas gos don leat ožžon boahkuid. Jus don lea ožžon koronaboahkkodosaid sierra regiovnnain de don fertet váldit oktavuođa regiovnnain gos don leat ožžon maŋemus meari. Dearvvašvuođabálvalusa oktavuođadieđut leat dáppe 1177.se
Jus don galggat oažžut boahkuhanduođaštusa don fertet ožžon boahkuid covid-19 vuostá Ruoŧas ja dearvvašvuođabálvalus ferte čállán boahkuid journálii. Koronaboahkkodosat galget leahkit registrerejuvvon liigenummara vuolde. Don fertet čállit čujuhusa gosa boahkuhanduođaštus sáddejuvvo máhcahangahtti reiven. Don ferte máhttit duođaštit gii don leat ovtta PostNord dohkkehuvvon legitimašuvnnain.
Čálihit boahkuhanduođaštusa apoteahkas
Dus, geas ii leat e- legitimašuvdna ja iige leat vejolašvuohta ieš viežžat boahkuhanduođaštusa dihtorii dahje telefovdnii, sáhtát váldit oktavuođa ovtta apoteahkain.
Fina ovtta apoteahkas. Ruoŧas leat sullii 1400 apoteahka.
Jus don galggat oažžut boahkuhanduođaštusa apoteahkas de don fertet deavdit daid gáibádusaid:
- Don leat ožžon boahkuid Ruoŧas ja lea gollan unnimus čieža beaivvi du maŋemus koronaboahkkodosa maŋŋel.
- Dus ii leat e - legitimašuvdna
- Don máhtát dárkkistit gii don leat dohkkehuvvon legitimašuvnnain: identiteahttakoartta maid Vearrodoaimmahat lea čálihan, ruoŧa pássa mas lea sevdnjes rukses olggoš, ruoŧa našuvnnalaš identiteahttakoartta, ruoŧa vuodjinkoartta, ruoŧa identiteahttakoarta mas lea SIS- mearka maid omd báŋku, fitnodat, eiseváldi dahje Svensk kassaservice lea čálihan ja maiddái ruoŧa virgekoartta (mas ii leat SIS mearka) maid stáhtalaš eiseváldi lea čálihan.
- Dus lea ruoŧa persovdnanummar.
Dearvvašnuvvanduođaštus go galggat mátkkoštit (dearvvašnuvvanduođaštus)
Dus lea vejolašvuohta gáibidit ahte dikšoaddi dieđiha positiiva iskkusbohtosa E- dearvvašvuođaeiseváldái nu ahte sii čálihit duođaštusa dutnje, muhto lea easkka vejolaš 11 beaivvi maŋŋel go leat ožžon positiiva iskkusbohtosa dikšoaddis. Iskkusboađus, du namma, persovdnanummar/riegádandiehtu ja čujuhusdieđut sáddejuvvojit E- dearvvašvuođaeiseváldái ja sii čálihit du koronaduođaštusa.
Jus dus lea digitála poastaloađa de koronaduođaštus sáddejuvvo dohko. Jus dus ii leat digitála poastaloađa de E- dearvvašvuođaeiseváldi sádde koronaduođaštusa du čujuhussii, mii lea álbmotregistaris.
Fuolaheaddji sáhttá viežžat koronaduođaštusa su mánnái. Mánná sáhttá ieš viežžat koronaduođaštusa dan rájis go deavdá 16.
Negatiiva iskkusduođaštus go galgá mátkkoštit (iskkusduođaštus)
Go don leat váldán iskosa dikšoaddis de don gáibidat ahte dikšoaddi sádde dan negatiiva iskkusbohtosa ja maiddái du nama ja persovdnanummara/riegádandieđu E- dearvvašvuođaeiseváldái, geat dieđuid vuođul čálihit koronaduođaštusa. E-dearvvašvuođaeiseváldi sádde koronaduođaštusa ruovttoluotta dikšoaddái. Jus dus lea e- legitimašuvdna de dikšoaddi sáhttá addit dutnje koronaduođaštusa sin e- bálvalusa bokte. Jus dus lea digitála poastaloađa de sii sáddejit koronaduođaštusa maid dohko.
Jus dus ii leat e- legitimašuvdna dahje it háliit geavahit dikšoaddi e- bálvalusa de dus lea vejolašvuohta oažžut koronaduođaštusa gihtii báberhámis go leat dárkkistan gii don leat dikšoaddái.
Got mii meannudit du persovdnadieđuid?
E- bálvalusas Covidbevis.se – boahkuhanduođaštusa
E- dearvvašvuođaeiseváldi vurke du persovdnanummara, du IP-čujuhusa ja du čálihuvvon duođaštusaid eiseválddis go don vieččat boahkuhanduođaštusa E- dearvvašvuođaeiseválddi e – bálvalusas. Eiseváldi vurke du persovdnanummara ja du IP- čujuhusa dokumenteren dihte ahte eiseváldi lea dárkkistan gii don leat go ozat koronaduođaštusa. Du persovdnanummar geavahuvvo maiddái sihkkarastin dihte ahte don oaččut rivttes duođaštusa go don geavahat e- bálvalusa.
Go eiseváldi galgá čálihit duođaštusa de sii vižžet dieđuid sihke du maŋemus boahkuheami (dáhton, boahkut ja mearri/dosa) birra, mii lea Álbmotdearvvašvuođaeiseválddis, ja dieđuid nama ja riegádandáhtona birra, mii lea álbmotborgárregistaris Vearrodoaimmahagas. Eiseváldi vurke duođaštusaid, maid sii čálihit, njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782).
Mii geavahit maiddái du persovdnadieđuid statistihkkii, oaidnin dihte bálvalusa geavaheami. Omd oaidnit got olbmot geavahit bálvalusa ja maiddái plánet ja árvvoštallat bálvalusa geavaheami. Dakkár statistihkkabargui mii meannudit dieđuid áinnas obbalaš hámis, namalassii ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo. Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida ahte mii vurket daid.
Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
Mielbargit, geat dárbbašit meannudit dieđuid sin barggus, ožžot du persovdnadieđuid.
Diŋgot boahkuhanduođaštusa skovi bokte
Go don ozat boahkuhanduođaštusa skovi bokte ja sáddet skovi E- dearvvašvuođaeiseváldái de sii vurkejit skovi ja maiddái dan duođaštusa mii čálihuvvo. Eiseváldi vurke njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782). Dieđuid maid leat skovis addán leat vuođđun du koronaduođaštussii, boahkuhanduođaštussii. Go eiseváldi galgá čálihit duođaštusa de sii vižžet dieđuid sihke du maŋemus boahkuheami (dáhton, boahkut ja dosa) birra, mii lea Álbmotdearvvašvuođaeiseválddis, ja dieđuid nama ja riegádandáhtona birra, mii lea álbmotborgárregistaris Vearrodoaimmahagas.
Mii geavahit maid du persovdnadieđuid statistihkkii diŋgojuvvon koronaduođaštusaid birra. Dakkár statistihkkabargui mii meannudit áinnas dieđuid oppalaš hámis, namalassii dalle ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo. Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida dan.
Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
Mielbargit, geat dárbbašit meannudit dieđuid sin barggus, ožžot du persovdnadieđuid.
Boahkuhanduođaštus ruoŧŧelaččaide geat leat ožžon boahkuid covid- 19 vuostá goalmmát riikkas
Go don ozat boahkuhanduođaštus E- dearvvašvuođaeiseválddis de eiseváldi vurke du persovdnanummara, du dieđuid boahkuhanduođaštussii ja du čálihuvvon duođaštusaid eiseválddis. Eiseváldi vurke du persovdnanummara dokumenteren dihte ahte eiseváldi lea dárkkistan gii don leat go ozat koronaduođaštusa. Du persovdnanummar geavahuvvo maiddái sihkkarastin dihte ahte don oaččut duođaštusa mas leat rivttes dieđut. Go eiseváldi galgá čálihit duođaštusa de sii vižžet dieđuid, du nama ja riegádandáhtona álbmotregistaris Vearrodoaimmahagas. Eiseváldi vurke duođaštusaid mat čálihuvvot ja maiddái dieđuid boahkuhanduođaštussii maid don leat addán. Eiseváldi vurke njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782). Mii geavahit maid du persovdnadieđuid statistihkkii čálihuvvon duođaštusaid birra. Mii dahkat dan beare obbalaš hámis, namalassii ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo.
Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida dan. Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
Mielbargit E – dearvvašvuođaeiseválddis, geat dárbbašit meannudit dieđuid sin barggus, ožžot du persovdnadieđuid. Mielbargit Stáhta Bálvalusguovddážis oidnet du persovdnadieđuid maid don sáddet sisa go ozat boahkuhanduođaštusa.
Boahkuhanduođaštusa olbmuide geat leat ožžon boahkuid registrerejuvvon liigenummara vuollái
Go don gáibidat boahkuhanduođaštusa dikšoaddis de du persovdnadieđut (riegádandáhton ja olles namma), du liigenummar man vuollái du boahkuheapmi lea čállon journálii dikšoaddis, ja maiddái du čálihuvvon duođaštus vurkejuvvojit. Eiseváldi vurke du dieđuid dokumenteren dihte ahte eiseváldi lea dárkkistan gii don leat ja maiddái vai sáhttet čálihit rivttes dieđuid duođaštussii. Eiseváldi maiddái vurke dan čujuhusa ja daid oktavuođadieđuid maid leat dikšoaddái addán nu ahte sii sáhttet sáddet duođaštusa dutnje.
Eiseváldi vurke duođaštusaid njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782). Mii geavahit maiddái du persovdnadieđuid statistihkkii. Dakkár statistihkkabargui mii meannudit dieđuid beare obbalaš hámis, namalassii ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo. Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida dan.
Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
Mielbargit, geat dárbbašit meannudit dieđuid sin barggus, ožžot du persovdnadieđuid. Dikšoaddis lea persovdnadiehtovástu dan persovdnadieđumeannudeamis maid dikšoaddi čađaha go addá boahkuid, go váldá iskosa ja iskkusbohtosa oktavuođas ja maiddái dan persovdnadieđumeannudeapmi mii dáhpáhuvvá go diksošaddi addá dieđuid E- dearvvašvuođaeiseváldái.
Čálihit boahkuhanduođaštusa apoteahkas
E- dearvvašvuođaeiseválddis lea persovdnadiehtovástu daid persovdnadieđuid ovddas maid sii meannudit go sii čálihit boahkuhanduođaštusa. Go don don geavahat E- dearvvašvuođaeiseválddi bálvalusa ja vieččat boahkuhanduođaštusa de eiseváldi vurke du persovdnanummara ja du čálihuvvon duođaštusaid. Eiseváldi vurke du persovdnanummara dokumenteren dihte ahte eiseváldi lea dárkkistan gii don leat. Du persovdnanummar geavahuvvo maid sihkkarastin dihte ahte don leat ožžon rivttes dieđuid duođaštusas.
Go eiseváldi galgá čálihit duođaštusa de sii vižžet dieđuid sihke du maŋemus boahkuheami (dáhton, boahkut ja dosa) birra, mii lea Álbmotdearvvašvuođaeiseválddis, ja dieđuid nama ja riegádandáhtona birra, mii lea álbmotborgárregistaris Vearrodoaimmahagas.
Eiseváldi vurke duođaštusaid njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782). Jus dus lea digitála poastaloađa de čálihuvvon boahkuhanduođaštus sáddejuvvo maid dohko.
Mii geavahit maiddái du persovdnadieđuid statistihkkii čálihuvvon duođaštusaid birra. Dakkár statistihkkabargui mii meannudit dieđuid beare obbalaš hámis, namalassii ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo. Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida dan.
Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
E- dearvvašvuođaeiseválddi mielbargit, geat dárbbašit meannudit dieđuid barggus, ožžot du persovdnadieđuid. Apoteahkabargit ožžot du dieđuid go addet du boahkuhanduođaštusa.
Koronaduođaštus, iskkusduođaštus
Go don gáibidat koronaduođaštusa, iskkusduođaštusa, dikšoaddis de eiseváldi vurke du persovdnanummara, du čálihuvvon duođaštusaid gos oaidná makkár iskkus lea, goas don váldet iskosa ja iskkusbohtosa. Eiseváldi vurke duođaštusaid njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782). Mii geavahit maiddái du persovdnadieđuid statistihkkii. Dakkár statistihkkabargui mii meannudit dieđuid beare obbalaš hámis, namalassii ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo. Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida dan.
Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
Mielbargit, geat dárbbašit meannudit dieđuid sin barggus, ožžot du persovdnadieđuid. Go dikšoaddi addá boahkuhanduođaštusa de sii leat eiseválddi bargit, geat meannudit persovdnadieđuid.
Koronaduođaštus, dearvvašnuvvanduođaštus
Go don gáibidat koronaduođaštusa, dearvvašnuvvanduođaštusa, dikšoaddis de eiseváldi vurke du persovdnanummara, du čálihuvvon duođaštusaid gos oaidná makkár iskkus lea, goas don váldet iskosa, iskkusbohtosa ja man guhká iskkus lea gustovaš. Eiseváldi vurke duođaštusaid njuolggadusaid almmolaš áššebáhpiriid meannudeami jelgii. Dat njuolggadus lea 2. kapihttalis prentenfriddjavuohta ásahusas (1949:105) ja arkiivalágas (1990:782). Mii geavahit du persovdnadieđuid statistihkkii. Dakkár statistihkkabargui mii meannudit dieđuid beare obbalaš hámis, namalassii ii leat vejolaš identifiseret ovttaskas olbmo. Mii vurket du persovdnadieđuid nu guhká go mii dárbbašit daid dieđuid min bargui dahje nu guhká go láhka gáibida dan.
Min vuoigatvuođalaš vuođđu persovdnadieđuidmeannudeamis lea ahte meannudeapmi lea dárbbašlaš dievasmahttin dihte vuoigatvuođalaš geatnegasvuođa ja sihkkaris identifiserema mearkkašumi dán oktavuođas. Euroáhpaparlameantta ja ráđi ásahus (EU) 2021/953 ja maiddái ruoŧa dievasmahtti digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) dorjot persovdnadieđuidmeannudeami.
Mielbargit, geat dárbbašit meannudit dieđuid sin barggus, ožžot du persovdnadieđuid.
Bargit geat meannudit persovdnadieđuid
E- dearvvašvuođaeiseváldi barggaha erenoamáš bargiid, geat meannudit persovdnadieđuid, muhtin meannudemiide. Bargit, geat ožžot barggu, ožžot beare meannudit persovdnadieđuid daid ulbmiliid ja instrukšuvnnaid jelgii maid E- dearvvašvuođaeiseváldi lea addán meannudeapmái. Go dakkár bargi meannuda persovdnadieđuid de E- dearvvašvuođaeiseváldi álot čállá bargošiehtadusa, mii guoská persovdnadieđuid, sihkkarastin dihte ahte dieđut suddjejuvvot.
Makkár rievttit dus leat?
Dus lea riekti nuvttá oažžut dieđu ja oaidnit daid persovdnadieđuid maid E- dearvvašvuođaeiseváldi meannuda du birra. Dus lea maid riekti oažžut kopiija dan dieđus.
Jus don gáibidat dahje jus mii ieža oaidnit de mii njulget dahje váldit eret dieđuid mat leat boastut dahje ráddjet dakkár dieđuid meannudeami. Dus lea riekti vuostecealkit du dieđuid meannudeami. Dus lea maiddái muhtin dilis riekti oažžut du persovdnadieđuid eará hámis, mašiidnalogahahttin hámis dahje jus lea teknihkalaččat vejolaš oažžut dieđuid goalmmát oassebeallái masa don čujuhat.
Dus lea maiddái vejolašvuohta váldit oktavuođa bearráigeahččanválddiin dan riikkas gos don orut dahje barggat. Dus lea riekti oažžut buhtadusa jus du persovdnadieđut meannuduvvot lágahis ládje.
Jus dus leat jearaldagat koronaduođaštusa birra dahje got E- dearvvašvuođaeiseváldi meannuda du persovdnadieđuid váldde de oktavuođa E- dearvvašvuođaeiseválddiin, telefovdnanummar 010-458 62 00 (rabasáiggit: mán–bearj: dii. 8.00–17.00) dahje sádde šleađgapoastta deike covidbevis@ehalsomyndigheten.se.
Dus lea maid vejolašvuohta váldit oktavuođa E- dearvvašvuođaeiseválddi dihtorsuddjenovddasteaddjiin, sádde šleađgapoastta deike dataskyddsombud@ehalsomyndigheten.se dahje sádde du jearaldagaid poastta mielde deike:
E-hälsomyndigheten, dataskyddsombud
Box 913
391 29 Kalmar
Čiegusin doallangeatnegasvuođa diehtu
Earet dieđu got E- dearvvašvuođaeiseváldi meannuda du persovdnadieđuid de eiseváldi lea geatnegahtton dieđihit dutnje got du dieđut meannuduvvot čiegusin doallangeatnegasvuođa dilis. Ruoŧa digitála koronaduođaštusa ásahus (2021:708) lea dakkár dilli. Njuolggadus ollista Euroáhpaparlameanta ja ráđi njuolggadusa(EU) 2021/953.
E- dearvvašvuođaeiseváldi viežžá dieđuid du boahkuheami birra Našuvnnalaš boahkuhanregistaris Álbmotdearvvašvuođaeiseválddis. Jus ii viečča dieđuid de eiseváldi ii sáhte čálihit boahkuhanduođaštusa dutnje.
Dieđut Našuvnnalaš boahkuhanregistaris leat čiegusin doallangeatnegasvuođa vuolde 24. kapihttala 8 § almmolaš- ja jávohisvuođageatnegasvuođalága (2009:400) jelgii. Čiegusin doallangeatnegasvuohta lea hui nanus. Go don gáibidat boahkuhanduođaštusa ja mieđihat ahte eiseváldi oažžu viežžat dieđuid boahkuhanduođaštussii de eai leat dieđut šat čiegusin doallangeatnegasvuođa vuolde. Dalle lea E- dearvvašvuođaeiseváldái vejolaš viežžat dieđuid du boahkuheami birra ja čálihit dutnje boahkuhanduođaštusa.
Go E- dearvvašvuođaeiseváldi meannuda dieđuid de dieđuin lea čiegusin doallangeatnegasvuohta, 25. kapihttala 17 a § almmolaš- ja jávohisvuođageatnegasvuođalága jelgii. Čiegusin doallangeatnegasvuohta lea maid fámus go Stáhta bálvalusguovddáš meannuda dieđuid boahkuhanduođaštussii dutnje gii leat ožžon boahkuid covid-19 vuostá goalmmát riikkas.